Ragasztók
Műanyagok ragasztása során több dologra is érdemes odafigyelnünk: elsőként is, végezzünk szerkezeti tanulmányozást, azaz tájékozódjunk arról, hogy a két, összeillesztendő anyag milyen fizikai, kémiai tulajdonságokkal rendelkezik – hiszen a különböző műanyagok más és más jellemzőkkel bírnak, így az sem mindegy, melyikhez milyen ragasztót használunk, valamint milyen erős kötés alakul ki a felületek között.
Bár ragasztásra gyakorlatilag a legtöbb műanyag alkalmas, különbséget kell tennünk aközött, hogy melyikeket érdemes inkább, vagy kevésbé összeilleszteni. Azok a műanyagok, amelyek oldószerekben oldódnak és poláros jellegűek, pl. a plexi, polisztirol, általában jól ragaszthatóak. Azok, amelyek oldószerekben nem oldódnak és apoláros jellegűek (pl. PET-G), nem ragaszthatóak előkészítő műveletek nélkül, úgy, mint pl. a koronakezelés vagy a marófürdő.
A ragaszthatóság ellenőrzésére a legegyszerűbb módszer, ha először próbát végzünk. Amikor megtaláltuk a megfelelő műanyagokat, meg kell keresnünk az ahhoz alkalmas ragasztót is, amelynek kiválasztásához szintén több szempontot figyelembe kell vennünk: fontos eldöntenünk, hogy az adott végterméket hol kívánjuk majd felhasználni, milyen élettartamnak kell, hogy megfeleljen, mekkora szilárdságú kötés elérése a cél.
Beltéri használat esetén könnyebb dolgunk van, hiszen ebben az esetben megfelel szinte minden ragasztó, mivel általában egyenletesebb a hőmérséklet és a páratartalom, mint kint.
A kültéri felhasználásnál azonban figyelembe kell vennünk az anyagok hőtágulását, mert ha nem megfelelő a ragasztó, könnyen széteshet a termék. Valamint fontos szempont az UV állóság is,
hiszen hiába UV álló az anyag, ha a ragasztó nem az, a kötőanyag könnyen besárgulhat. Manapság már kaphatóak olyan ragasztók is (pl.: az általunk forgalmazott Mafix 7), amik jók kül – és beltérre
is. Kültéri felhasználásnál érdemes odafigyelnünk a környezeti kritériumokra is, úgy, mint páratartalom, hőmérséklet, napfény stb. A túl magas páratartalom, valamint a túl szélsőséges hőmérséklet mind elégtelen eredményhez vezethet.
Magához a ragasztásához 23 °C fok ajánlott, de ez az érték természetesen változhat, a műanyag típusától függően. Arra azonban ügyeljünk, hogy a túl alacsony hőmérséklet megfolyást eredményezhet, mert a ragasztó nehezebben köt meg, a túl magas hőmérséklet pedig túl gyors kötéshez vezet, amely során a ragasztó nem tölti ki rendesen a hézagokat, így az eredmény csúnya,
buborékos lesz.
Az általunk kínált műanyag ragasztók között biztosan megtalálja azt a megoldást, amelyre Önnek szüksége van. Bővebb információért nézze meg termékkínálatunkat.